Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Ez adhat lökést a megújulóknak Magyarországon

Az Országgyűlés kedden elfogadta a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszeréről (METÁR) szóló határozatot, ami jövő januártól léphet életbe - írja a Világgazdaság. Az új szabályozásnak köszönhetően segítséget kapnak egyes meglévő projektek is, miután kifut mostani beruházásuk.

Elfogadták a METÁR-t

Ha Brüsszelben is rábólintanak, akkor 2017. január 1-jén életbe lép Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere (METÁR), ami lendületet adhat a megújulóenergia-projekteknek. A törvény célja, hogy 2020-ra 14,65 százalékra növeljük az energiafelhasználáson belül a zöldenergia arányát, ám ez a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint az új beruházásokra ösztönző METÁR nélkül nem érhető el. A célkitűzés teljesítéséhez összesen másfél-két milliárd eurónyi, azaz ezer megawattnyi új áramtermelő kapacitás lenne szükséges.
A Metárban a piaci feltételeknek leginkább megfelelő, versenyképes konstrukciót kívántunk létrehozni. A következő lépésben a rendszer végrehajtási rendeleteit fogalmazzuk meg - mondta el Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Az államtitkár tájékoztatása szerint e rendeletek határozzák meg például, hogy milyen elvek alapján kell elbírálni a megújuló kapacitásokra kiírandó pályázatokat, hogyan kell kiszámolni a tendereken elnyerhető támogatást, a zöldprémiumot, és milyen feltételekkel kapható napprémium. Ez utóbbira támaszkodva tovább működhetnének a jelenlegi támogatásuk lejártával bezárni készülő, de még hatékonyan működni képes áramtermelők.
Rendelet szintjén dől el az is, hogy milyen támogatás adható a hulladékok biológiailag lebomló részéből nyert villamos energia után. A hulladék biomassza-részaránya után lehet majd új erőmű esetében zöldprémiumra pályázni, meglévő erőműnél pedig barnaprémiumot igényelni.
Jelenleg is sok erőmű képes a hulladékok hasznosítására, de az áramát nem mind tudja piacképes áron előállítani - magyarázta Szabó Zsolt a Világgazdaságnak.
 

A megújulók támogatási rendszere

A METÁR a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelés egy újfajta támogatási rendszere, mely az Európai Bizottság iránymutatása által támasztott követelményeken alapszik. Az EU előírta, hogy a kötelező átvételi rendszerek helyett a jövőben épülő erőművek esetében a piaci alapú támogatási rendszerekre kell átállni.
Az ilyen piaci alapú támogatási rendszerben az erőművek piaci áron adják el a megtermelt villamos energiát, és egy tenderen prémiumra pályáznak, amit a piaci ár felett kérnek, cserébe azért, hogy megújuló energiából termelnek.
Az elkövetkező években egyes becslések szerint 1500-2000 megawattnyi elöregedő kapacitás is kieshet a magyar villamosenergia-rendszerből, amelyeknek egy jelentős részét így megújuló energiaforrások használatára épülő eszközök pótolhatják.
Jelenleg a megújuló energia támogatásának rendszere a több mint 10 éve működő KÁT, aminek a lényege, hogy az áramszolgáltatókat kötelezik a megújuló energia felhasználásával termelt villamos áram átvételére, melyek ezt követően számolnak el a rendszerirányító Mavirral. A megújuló erőművek így fix, emelt árakhoz tudnak jutni. A támogatott átvételi ár különbözik a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is.