Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 423 Mrd Ft
Projektek száma: 8693 db
Ügyfelek száma: >4000
Villamos energia: 8675 GWh
Földgáz energia: 2072 Mio m3
Elért meg- takarítás: 41 Mrd Ft

Jelenlegi hely

Megkerülhetetlen az orosz gáz

Németország és hazánk az oroszokkal együttműködve kívánja fejleszteni energiabiztonságát, de a régió országainak véleménye megoszlik abban, hogy honnan is kellene földgázt vásárolni.

Nemcsak hazánk, de az egész régió, sőt Európa nagy része függ az orosz gáztól. Az Eurostat adatai szerint a kelet-közép-európai régió szükségleteinek 75 százalékát az oroszoktól érkező gáz fedezi. Amikor az oroszok 2006 és 2009 között elzárták az Ukrajnán át haladó vezetékeket, azt az egész kontinens megérezte. A függés kiküszöbölésére több ország különböző verziókat választott.

Magyarország egyetlen reális lehetősége az energiadiverzifikáció felé, ha csatlakozik az oroszok által támogatott Török Áramlat gázvezetékhez – mondta a múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután aláírta a Gazprommal az erről szóló szerződést. A tárcavezető nemcsak nemzetbiztonsági érdeknek, de komoly gazdasági lehetőségnek is nevezte a Törökországon, Bulgárián és Románián át futó vezetékhez valót csatlakozást.

Ezzel szemben a lengyel államfő, Andrzej Duda és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump együtt jelentették be: Lengyelország amerikai cégektől fog cseppfolyósított földgázt vásárolni. A lengyelek ezzel a szerződéssel akarják a Gazprommal való, 2022-ig szóló megállapodásukat kiváltani. Trump a sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta: Amerika bátorítja az európai államokat, hogy tőle vásároljanak földgázt, és ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen exportőrnek. Az oroszok múltját megfricskázva hozzátette: az Egyesült Államok senkit sem fog energiahordozókkal zsarolni.

A litvánok is át akarnak térni az orosz gázról a nyugatira: 2014-ben béreltek egy cseppfolyós földgázt fogadó, úszó terminált, amellyel akár évi 4 milliárd köbméter földgázt is importálhatnak. Ezen a terminálon keresztül a másik két balti állam is vásárolhat. Horvátország is bejelentette, hogy Krk szigetén hasonló terminált helyeznek majd üzembe, és ott fogadják a gázimportot. Ha a régió déli és északi végén is lenne két terminál, az megkönnyítené a leválást az oroszokról. A Gaz-System lengyel gázszolgáltató be is jelentette: szeretné, ha észak–déli vezetékekkel integrálnák a teljes térség gázpiacát.

Ám míg a régió országai alternatívákat keresnek az orosz függésre, addig a legnagyobb uniós állam, Németország további együttműködést tervez Moszkvával. Mint ismert, a két ország együtt építené meg az Északi Áramlat 2 nevű vezetéket, amely a Balti-tengeren, Lengyelország megkerülésével szállítana gázt. Varsó ellenzi a tervet, mert az oroszok úgy tudnák lekapcsolni az energiahordozóról, hogy a nyugat-európai ellátás folyamatos maradna.

Az ellentmondásra Szijjártó Péter is rámutatott. Az MTI-nek úgy fogalmazott: az orosz gáz iránt „mindenfajta kommunikációs képmutatás” ellenére növekszik az európai igény. És ez valószínűleg így is marad, hiszen a két új, tervezett gázvezeték az oroszoktól érkezik.