Keresés űrlap

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Fájdalmas meglepetés érte a magyar vállalatokat, tovább nőnek az energiaköltségeik

Fájdalmas meglepetés érte a magyar vállalatokat, tovább nőnek az energiaköltségeik

Májustól már nem kapják meg a megújuló energiaforrások elterjedését korábban finanszírozó hazai vállalatok azt a kompenzációt, amely eddig azért járt nekik, mert a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt az utóbbi hónapokban a zöldáram termelésének támogatását szolgáló rendszerek - KÁT és Prémium pénzeszközök - fenntartásának költségei negatívvá váltak. A kompenzáció visszatartásával összességében havi több tízmilliárd forintos összegtől esnek el a magas energiaáraktól szenvedő vállalatok, amelyek nehezen élik meg a visszatérítés eltörlését.

Míg korábban a nagyfogyasztók éveken át fizették a villanyszámlán a megújuló erőművek által termelt zöldáram piacinál magasabb átvételi árának költségeit, 2021 nyara óta fordult a helyzet, és miután a piaci referenciaár a garantált átvételi tarifa fölé emelkedett, a korábbi befizetők visszatérítésre váltak jogosulttá. A cégek az elmúlt időszakban így már jelentős kompenzációkban részesültek, és a piaci helyzetre tekintettel a továbbiakban is számítottak az energiaköltség-terheiket mérséklő tételre, azonban az áprilisi tárgyhónaptól, vagyis a májusban kiállítandó számlákon a MAVIR már nem számolja el a KÁT és Prémium pénzeszközöket, amennyiben azok bármelyike negatív értékű - derült ki az innovációért és technológiáért felelős miniszter 15/2022. (IV. 29.) rendeletéből.

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) nem ért egyet a változtatással, amely várakozásaik szerint súlyos következményekkel járhat rájuk nézve.

A cégek számítottak erre a bevételre, és azzal kalkuláltak, hogy a visszatérítés valamelyest tompítja majd a húsba vágó energiaköltségek által főleg az energiaintenzív fogyasztóknak okozott kínt. A szektor cégei ezért helyzetük romlásaként élik meg a jelenlegi bizonytalan és magas árakkal járó piaci környezetben számukra különösen fájdalmas változást

 - mondta el a Portfolio-nak az IEF elnöke, Nagy Zoltán.

Amikor a piaci villamosenergia-árak alacsonyabbak voltak a megújuló-termelők számára garantált kötelező átvételi tarifáknál, az iparvállalatok éveken át jelentős összegekkel támogatták a megújuló fejlesztéseket, ezért most, amikor a nagyon magas árak miatt a tendencia megfordult és előállt a mínuszos mérleg, úgy érezzük, hogy ez a pénz visszajár az ipari fogyasztóknak - fogalmazott. A "negatív KÁT" ugyan a rendkívül magas villamosenergia-árakra tekintettel csak kis mértékben kompenzálja az ipar energiaköltségeit, ezzel együtt a - márciusi adatok szerint - a villanyszámlát mintegy 10 százalékkal mérsékelni képes visszatérítés eltörlése meglehetősen érzékenyen érinti az ipari szektort.

Az IEF egy, a kormánynak átnyújtandó petíció összeállítását is tervezi a közeljövőben, tekintettel arra is, hogy korábban az Európai Bizottság is felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést a magas energiaárak alatt senyvedő ipar tönkremenetelét megelőzendő és termelésének fenntartása érdekében, elsősorban is az energiaintenzív szektorokban, ahol különösen súlyos terhet jelentenek az energiaköltségek. Ráadásul a visszatérítés eltörlése további inflációs hatással is bír, hiszen aki teheti, árat fog emelni - véli Nagy, aki szerint ugyanakkor lesznek olyan cégek is, amelyek nem lesznek képesek továbbhárítani energiaköltségeik emelkedését és egyszerűen el fognak bukni.

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma nem támogatja azt, az év elejétől bevezetett, a mostani történésekkel is összefüggő változtatást sem, melynek értelmében a KÁT-mérlegkörben levő termelők egy évre a szabadpiacra léphetnek, majd ismét visszatérhetnek a kötelező átvételi rendszerbe.

Az IEF szerint ugyanis ezzel tulajdonképpen az egész folyamatot elbizonytalanítják. A szervezet álláspontja az, hogy ha a megújulóenergia-termelő stabilan akarja a bevételeit, akkor maradjon bent a KÁT-ban, és ha magas az ár, adják vissza a nagyfogyasztóknak a különbözetet; ha viszont ki akar lépni a rendszerből, lépjen ki, de akkor onnantól vigye az egész folyamatot a szabadpiacon, ahol az árak jelenleg a KÁT-átvételi tarifa többszörösére rúgnak. Vagy, az is egy megoldási lehetőség, ha megszüntetik az egész KÁT-mérlegkört, és akkor a rendszert finanszírozó nagyfogyasztóknak nem lesz benne kockázata.

A kötelező átvételi tarifánál jóval magasabb piaci árak miatt, illetve a nagyobb bevétel reményében a hírek szerint számos KÁT-os és METÁR-os termelő fontolgatja a rendszerből való kilépést. Ennek azonban a beruházásokat zömében finanszírozó bankok sem feltétlen örülnek, mivel számukra a garantált átvételi ár jelentette stabilitás jelenti a biztosítékot arra, hogy viszontlátják a projektekbe beletett pénzüket. Ha ugyanis esetleg később megint módosul a szabályozás, és mégsem engedik vissza a termelőket a piacról a támogatott körbe, akkor a bank nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerül, mert nem lesz fedezete.

A KÁT- és METÁR-rendszer nettó költsége és a pénzeszköz értéke 2021 nyarán fordult negatívba, ahogy a villamosenergia-tőzsdei árak emelkedésnek indultak. Az év elején az érintett vállalatok már kaptak egy jelentősebb visszatérítést, majd

2022 MÁRCIUSÁBAN MÁR REKORD NAGYSÁGÚ, ÖSSZESSÉGÉBEN TÖBB MINT 19 MILLIÁRD FORINT VOLT AZ A TÖBBLET, AMELYET VISSZATÉRÍTÉSKÉNT AZ IPAR KAPOTT, MIUTÁN A FOGYASZTÓK KILOWATTÓRÁNKÉNT TÖBB MINT 8 FORINT KOMPENZÁCIÓBAN RÉSZESÜLTEK.

Az általuk jelenleg fizetett, 60-70-80-90 forint/kWh körüli szabadpiaci áramárakhoz viszonyítva tehát egy körülbelül 10 százalékos tételről van szó. Nagy Zoltán várakozásai szerint a kompenzáció mértéke áprilisban 10 forint fölé emelkedhet, miután maga a KÁT-termelés is növekszik.

2021 hasonló időszakában, amikor a KÁT-tarifa még meghaladta a piaci árakat, a fogyasztók 2-3 forinttal (/kWh) támogatták a megújulóenergia-termelést, de akkor a piaci áramárak mindössze a jelenlegi harmadára-negyedére, 20-30 forintra rúgtak. A korábbi években a fogyasztók jelentős összegeket fizettek be támogatásként: 2019-ben 58,78, 2020-ban 82,59, 2021-ben pedig 32,46 milliárd forinttal járultak hozzá a KÁT-, illetve METÁR-rendszer működtetéséhez - derül ki az IEF honlapján közölt adatokból.

KÉP _ forrás IEF

Forrás: IEF

Arról egyelőre nincs információ, hogy az elmaradó vissztérítés összege hova kerül. Az IEF szerint az is egy megoldási lehetőség, hogy a most vissza nem térített összegből létrehoznak egy alapot, melyet a jövőben - ha változik a piaci helyzet, és ismét a fogyasztóknak kellene fizetniük - a rendszer támogatására lehet fordítani. Ugyanakkor az sem lenne meglepő, ha a pénzt az államnak egyre többe kerülő rezsicsökkentési rendszer fenntartására fordítanák, az ipari energiafogyasztók azonban határozottan ellenzik egy ilyen forgatókönyv megvalósulását.

Az április 29-én, pénteken megjelent rendelet 2022. május 1-jén lépett hatályba, de már április tárgyhónapra vonatkozóan is alkalmazni kell. A megújuló támogatási rendszerrel kapcsolatos jogszabályváltozásról és a vonatkozó eljárásrendről a MAVIR átviteli rendszerirányító is tájékoztatást közölt a honlapján.

 

Forrás: Portfolio