Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Az államé lesz az EDF Démász

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megveszi az EDF Démászt, aminek eddig a francia hátterű EDF International volt a tulajdonosa. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag 2017 elején zárulhat - derül ki az ENKSZ közleményéből.

Az ENKSZ a közel 1500 főt foglalkoztató, regionális villamos energia egyetemes szolgáltató, EDF Démász Zrt. részvényeinek 100 százalékát veszi meg, tehát az állami cégé lesz a Démászhoz tartozó, 32 200 km hosszú villamos hálózatot üzemeltető EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. is. A társaság mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamos energiával az ország délkeleti részén, így az egyetemes szolgáltatás mellett jelentős részesedése van a hazai szabadpiacon is.

Korábban 100 milliárddal számoltak

Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a felvárásárlást. Ez utóbbit az MVM Csoport biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz az esetlegesen szükséges hatósági jóváhagyások megszerzését követően.

Korábban azt pletykálták a piacon, hogy a beharangozott tervek ellenére mégsem vásárolja meg az állami ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a dél-alföldi áramszolgáltatót, az EDF Démász Zrt.-t, bár már évek óta szó volt már arról, hogy az EDF Démász kivonulna Magyarországról.

Arról a tervről, hogy az EDF hálózati cégét még idén megvennék, korábban már egy belső, Miniszterelnökségen készült dokumentum is kiszivárgott, az Index által  megszerzett anyagban100-120 milliárd forintos árral számoltak.

Egy kis rásegítéssel

Márciusban azt írtuk, a kivonulásban csak részben lehet szerepe a rezsicsökkentésnek és az ágazati különadóknak, hiszen az energiapiac a világban mostanában átalakulóban van, és sok európai cég leányvállalata döntött hasonlóan, hogy a hazai piacra tudják összpontosítani az erőforrásaikat.

Ugyanakkor az állam alkuerejét növelhette a cég felvásárlásakor, hogy az elosztócégeket a szabályozáson keresztül egy ideje sakkban tartja, és az Európai Bizottság rosszallása ellenére továbbra is fenntartaná az egyébként uniós irányelvvel összeegyeztethetetlen helyzetet. Mindezt persze a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartására hivatkozva, a Jobbik támogatásával.

Az, hogy az rendszerváltás után privatizált elosztócégek külföldi tulajdonosait szabályozói ráhatással eladásra kényszerítik, egészen régi terv. Matolcsy György miniszterként már 2012 novemberében egészen nyíltan kijelentette: „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”