| Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
|---|---|---|
| Projektek száma: | 9075 | db |
| Ügyfelek száma: | >4500 | |
| Villamos energia: | 11350 | GWh |
| Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
| Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
Több előadó is megkísérelte megbecsülni az energiahordozók, különösen a földgáz jövőbeli árát a Világgazdaság című lap csütörtöki budapesti konferenciáján, és valamennyien hangsúlyozták: a takarékosság elengedhetetlen.
Jelenleg az Egyesült Államokban negyedáron kínálják a gázt a nagykereskedők az európai piachoz képest. Az árkülönbség fő oka, hogy Európában az olajárhoz viszonyítják a földgáz árát, amit a jövőben szükséges korrigálni más energiahordozók árával, illetve a hosszú távú szerződési árat az azonnalival - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy miután 2020-ra az Egyesült Államok gázexportőrré válik, az árak legfeljebb az inflációval emelkednek. Kitért arra: a magyarországi gázár nem magasabb, mint az európai átlag, viszont a családok jövedelme kevesebb, ezért relatíve drága ez az energiahordozó. Az ország energiaszámlája is túl magas a teljesítőképességéhez mérten - tette hozzá. Elmondta: 2000-ben az összesített uniós GDP 9,8 százaléka volt az energia ellenértéke, ez 2030-ra várhatóan 11,7 százalékra emelkedik. Magyarországon ugyanakkor a GDP 18 százaléka volt 2000-ben, és 20,3 százalék lesz 2030-ban.
Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) főosztályvezetője arról beszélt, hogy egységesíteni kell a villamosenergia- és gázpiacot az Európai Unióban 2014-re. Emlékeztetett arra, hogy egy tavalyi irányelv évi 1,5 százalékos megtakarítást irányoz elő 2014 és 2020 között. Kitért arra is, hogy a kereslet oldali szabályozás nemzeti hatáskörben maradt. A jövő feladatának az okos mérés megteremtését nevezte.
Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa a magyar gazdaság egészében megvalósítható energia-megtakarítást vázolta. Elmondta: az Európai Unióban az energiahatékonyság 1998 és 2007 között 10,2 százalékkal, míg Magyarországon 18,8 százalékkal javult. A magyar adat azért ilyen impozáns, mivel leépült az energiafaló nehézipar, a helyére lépő jármű- és gépipar pedig eleve korszerű technológiával indult - jegyezte meg. Jelezte: a leggyorsabb megtérülést az elektromos rendszerek felújítása hozza magával.
Nyomtatóbarát változat