Így változtak az energiaárak - Magyarország drága

Az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 6,6 százalékkal nőttek a háztartási villamosenergia-árak a 2011 és 2012 második fele közötti időszakban. A háztartási gázárak pedig 10,3 százalékkal nőttek ugyanezen időszakban az EU-27 országaiban. Az ezt megelőző 2010-11-es gázáradat szerinti 12,6 százalékos növekedéshez képest tehát lassulást látunk - derül ki az Eurostat jelentéséből. Magyarországon bár az árváltozások elmaradnak az európai átlagtól, vásárlóerő-paritáson számolva továbbra is a legdrágább országok között vagyunk.

A villamosenergia-árak változása a mínusz 5 százalékos és plusz 21 százalékos tartományban mozogtak. Nemzeti valutában kifejezve Ciprusban láthatjuk a legmagasabb árnövekedést, 2011 és 2012 között 21 százalékkal. A szigetországot a görögök követik (15 százalékkal), majd Olaszország, Írország és Portugália (rendre 11 és 10-10 százalékkal). A villamosenergia-árak csökkenését összesen három országban jelentették. Svédországban 5 százalékkal, Magyarországon 2 százalékkal, míg a finneknél 1 százalékkal csökkentek az árak. Említésre méltó lehet még e téren Dánia és Málta, ahol az árak stagnáltak.

Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árakat, a referencia-időszakban Bulgária számít a legolcsóbbnak (9,6 euró 100 kilowatt/óráért), ezt követi Románia (10,8 euró), majd pedig Észtország (11,6 euró). A legmagasabb árat euórban mérve Dániában láthatjuk (29,7), majd ezt szorosan követve Ciprus következik (29,1 euróval). Az EU-27-ben az átlagos villamosenergia-ár 19,7 euró volt 100 kilowatt/óráért. Magyarország ezek fényében a közép-alsó mezőnyben helyezkedik el, 15,6 eurós árszinttel.
A vásárlóerő-paritáson számolt árak (PPS) ugyanakkor már jelentősen más képet mutatnak. A legalacsonyabb relatív árat így a finneknél láthatjuk (12,7 PPS 100 kilowatt/óráért), majd szorosan követi őket a francia és a luxembourgi árszínvonal (13 és 14 PPS). A legmagasabb értéket pedig Ciprus esetében láthatjuk, ahol 100 kilowatt/órányi villamosenergia 32,9 PPS-be kerül, vagyis a ciprusi háztartások viselik a legnagyobb terhet e téren.

Magyarország ilyen szempontból szintén nagyon rossz helyzetben van, nálunk is a felső hányadba tartozó 25,5 PPS értéket számítottak ki. Bár megjegyzendő, hogy mind a németek (25,9), a lengyelek (25,9) és a portugálok is (25,7) hasonló relatív terheket viselnek.

A gázárak változása kapcsán szintén széles skálát láthatunk Európában. Nemzeti valutában mérve, a letteknél láthatjuk a legjelentősebb áremelkedést (21 százalék), de szorosan követi őket Észtország (19 százalék) és Bulgária (18 százalékkal). Az egyetlen csökkenést Szlovéniában mérték, ahol 8 százalékkal alacsonyabb lett 2012 második felére az árszínvonal e téren. Belgiumban, Romániában és Szlovákiában az árak stagnáltak. Magyarországon 8,6 százalékkal nőttek a gázárak, ami az EU-27 átlagához (10,3 százalék) viszonyítva kedvezőnek tűnik.

Euróra átváltva az árakat és így téve összehasonlításokat, Romániát nevezhetjük a legolcsóbbnak, ahol a háztartásoknak pusztán átlagosa 2,7 eurót kellett fizetnie 100 kilowatt/óráért. A legmagasabb árat ezzel szemben a svédek fizették, átlagosan 12,7 eurót a vizsgált időszakban. Magyarországon 6,3 eurót fizettünk ezen energiaforrásért, ami az Európai Unió 7,2 eurós átlagánál alacsonyabb.

Ugyanakkor ebben az esetben is érdemes lehet inkább vásárlóerő-paritáson vizsgálni a relatív árkülönbségeket, hogy valósabb képet kapjunk az egyes országok háztartásainak terheiről. Így pedig azt látjuk, hogy érdekes módon Európa egyik leggazdagabb országa Luxembourg van a legkedvezőbb helyzetben, pusztán 4,9 PPS-t ér náluk 100 kilowatt/órányi gáz. Ugyanakkor Románia ez esetben is egy szintén kedvező értéket tudhat magáénak, 5,5 PPS-t látunk az ő esetükben. Magyarország viszont a legrosszabbak közé tartozik 10,4-es PPS árszínvonalával, aminél csak Bulgária (12,3), Görögország (11,3) és Portugália (10,6) mutat rosszabb értéket.