Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Koncz: a visszaeső fogyasztástól szenvednek a gázszolgáltatók

Miközben a lakossági szegmensben a valóságtól eltérő árképzés, addig a versenypiacon a folyamatosan csökkenő fogyasztás nehezíti a földgázkereskedők életét. A januári rezsivágást még túlélték a gázipari vállalatok, de egy hasonló kormányzati lépés már várhatóan veszélybe sodorná a gázszolgáltatók hosszú távú működését. A Portfolio.hu Koncz Lászlóval, a Főgáz Zrt. vezérigazgatójával beszélgetett a rezsivágásról, a szabadpiaci folyamatokról, a földgáz alapú közlekedésről (CNG), az MVM és az E.ON közötti tranzakcióról és a 2015 után várható gázpiaci modellről.


Portfolio.hu: Számos szabályozói döntés érte negatívan az elmúlt időszakban az energiaszolgáltatókat. Ön miben látja most a földgázellátás legnagyobb problémáját?
Koncz László: A földgázipar legnagyobb problémáját jelenleg egyrészt a nagymértékben visszaesett fogyasztásban látom. Néhány évvel ezelőtt, a válság kitörésekor azzal kellett szembesülnünk, hogy drasztikus csökkenésnek indult a hazai földgázfelhasználás. Ez mára már olyan méreteket öltött, hogy a korábbi, évi 14 milliárd köbméteres fogyasztáshoz képest örülünk, ha az éves felhasználás eléri a 10 milliárd köbmétert. Ezzel összefüggésben fontos látni, hogy 10-15 évvel ezelőtt egy nagy és szerteágazó földgázrendszer épült ki Magyarországon, aminek az üzemeltetése és karbantartása a csökkenő mennyiségek mellett fajlagosan egyre drágábbá válik. A hálózati díjakat megalapozó, négy évvel ezelőtti költség-felülvizsgálatnak már fontos eleme volt, hogy miként lehet a visszaeső fogyasztást figyelembe venni. Azonban alig jelent meg 2010 elején az új árszabályozás, a kormány befagyasztotta a lakossági földgáz árát, így annak ellenére, hogy a költség-felülvizsgálat alapján már érvényesíteni kellett volna az alacsonyabb elosztási mennyiségek hatását, ez a gyakorlatban nem valósulhatott meg.
Másrészt kérdéses, hogy a rezsicsökkentési célokat szolgáló gázárcsökkentést miként lehet fenntartani hosszú távon úgy, hogy a rendszerek és a szolgáltatás színvonala ne szenvedje kárát. Egyelőre nem látom, hogy egy esetleges további rezsicsökkentési célú gázárcsökkentés hatásait miként lehet majd kezelni. Szerencsére a szabályozás az első csökkentés hatását szétterítette a piaci szereplők között, de már ez is olyan mértékű terhet jelent a mi szintünkön, amit lehetetlen hatékonyság növeléssel vagy egyéb módon kompenzálni.
P.: A rezsivágáson túl egyéb, szolgáltatás-minőségi követelményeket is megváltoztatott a szabályozó.
K.L.: Így van. A rezsivágással kapcsolatos kommunikáció nem csak az energia árak csökkentésére koncentrált, hanem sajnos a szolgáltatókat - a meglevő hibákat nem tagadva - negatív színben tüntette föl. Érdekes módon olyan ügyfelek, akik korábban elégedettek voltak, vagy nem volt különösebb panaszuk, egyszerre elégedetlenekké váltak, jóllehet a panaszok száma nem nőtt. Ebben a fajta kommunikációban veszélyt látok, mert a folyamat öngerjesztővé válhat, és ez úgy gondolom, senkinek sem jó. A szolgáltatás minőségét javítani hivatott jogszabály új elvárásokat fogalmaz meg az ügyfélszolgálatokkal szemben, amelyek részben még indokolhatónak is mondhatóak, részben azonban véleményünk szerint nem valós fogyasztói igényt fednek, és tetemes új költségeket generálnak.
P.: Az ügyfélkezeléssel kapcsolatos többletelvárások mellett főként a korábbi tevékenység-kiszervezések megszüntetését szokták problémaként felhozni a szolgáltatók. Látszik már, hogy pontosan miként fog ez megvalósulni?
K.L.: A közbeszédben keveredik a "kiszervezés" és az idegen vállalkozás megbízásának fogalma. A "visszaszervezések" komoly dilemmát jelentenek mindenki számára. Megjelent egy jogszabály, amit még fel kell tölteni tartalommal: egyrészt a szabályozásnak, másrészt a piaci szereplőknek. Konkrét döntés még nincs arról, hogy pontosan milyen tevékenységeket érint, de bízom abban, hogy jelentősen nem fogja felforgatni az életünket. 2007-ben a kereskedelmi és a hálózatos tevékenységek teljes jogi szétválasztása hívta életre a különböző támogató-tevékenységek kiszervezését, mert ez biztosította a leghatékonyabb megoldást. Annak idején folyamatos egyeztetés zajlott az Energiahivatallal ebben a kérdésben, minden a szakhatóság hozzájárulásával történt, és a megtett lépések jelentős mértékben hozzájárultak a költségek csökkentéséhez. Nem hiszem, hogy a mostani döntés célja az volt, hogy ne bízhassunk meg hazai kis- és középvállalkozásokat olyan feladatokkal, amelyekre nincsen folyamatosan szükségünk, hiszen ezen megbízások megtiltása számos vállalkozást lehetetlenítene el, nálunk pedig indokolatlan többletköltséget okozna.
A Főgáz esetében biztosan nem beszélhetünk arról, hogy a kiszervezések eltüntettek volna bármilyen nyereséget, hiszen mi nem tartozunk társaságcsoporthoz, mindent magunk oldunk meg és átláthatóak, ellenőrizhetőek vagyunk. Minden kiszervezéssel kapcsolatos döntésünket a mindenkori költségminimalizálás, illetve hatékony működés alapján hoztuk, és amennyiben most jelentős visszaszervezéseket kellene végrehajtani, vagy pl. az összes engedélyesnél ki kellene építeni minden kiszolgáló, támogató tevékenységet, az biztos, hogy azonnal költségnövekedést okozna, hosszútávon pedig hatékonytalan működést eredményezne.
P.: Úgy fogalmazott, hogy a januári rezsivágást, annak megvalósítási módja mellett még túl tudták élni a gázszolgáltatók. Ezzel szemben szinte már borítékolható, hogy a kormány újabb díjcsökkentést fog végrehajtani. Van már a Főgáznak forgatókönyve egy ilyen esetre, esetleg elképzelése, hogy mi nyújthat fedezetet egy újabb díjvágásnak?
K.L.: A politika egyértelművé tette, hogy további díjcsökkentéseket tervez. Újra az a kérdés, hogy ez az egyes piaci szereplőket milyen formában fogja érinteni. Bízom abban, hogy a Főgázhoz hasonló, alapvetően elosztást és kiskereskedelmet végző cégeket tovább már nem fogják terhelni ennek a költségei, mert már azon a határon vagyunk, hogy hosszútávon veszélybe kerülhet a működés.
Az újabb díjvágás fedezetével összefüggésben fontos kérdés, hogy kinek milyen információ van a birtokában, amikor egy ilyen döntést meghoz. Egy évvel ezelőtt például nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy megvalósulhat egy 10 százalékos gázárcsökkentés január 1-jétől anélkül, hogy az ne döntené be a vállalatokat. Ebből a megközelítésből lehetnek forrásai a következő 10 százaléknak is, például felmerült a sajtóban a gáztárolókban lévő párnagáz részleges felhasználása, vagy jelentősen erősödhet a forint is addig, de ez csak találgatás.
P.: Számos esetben lehetett arról hallani, hogy a szolgáltatók keresik annak lehetőségét, hogy megváljanak a főként lakossági kört kiszolgáló, egyetemes szolgáltatói tevékenységüktől. A Főgáznál felmerült hasonló elképzelés?
K.L.: Elvi szinten természetesen felmerült, hiszen minden felelős menedzsmentnek fel kell tennie azt a kérdést, hogy szabad-e folytatni egy hosszútávon veszteséges tevékenységet. Azonban a Főgáz e tekintetben is különleges helyzetben van, hiszen többségi tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, ezáltal a munkánk lényegét a város lakosainak kiszolgálása, ellátása adja. Egy olyan cég, amelyiknek nincs ilyen speciális kapcsolata a szolgáltatási területén élő lakosokkal, felteheti ezt a kérdést, még válaszokat is kereshet rá, de a Főgáz esetében véleményem szerint ez nem reális alternatíva.
P.: A korábban már tárgyalt, a gázszolgáltatók terheit növelő lépések hogyan változtatták meg a Főgáz eredménytermelő képességét?
K.L.: A Főgáz szabadpiaci kereskedőként is működik, és van néhány olyan tevékenységünk is, amelyek nem közvetlenül a gázszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A szabadpiacon a jogszabályi változások, illetve a megszorítások nem hoztak döntő változást, azonban a korábban már említett fogyasztáscsökkenés jelentős hatást fejt ki a működésünkre. A hosszú távú (beszerzési) szerződésekkel rendelkező kereskedők részére ez komoly kihívás, hiszen amire leszerződtünk, azt valahogyan értékesítenünk is kell, vagy nagyon kemény tárgyalásokat kell folytatni annak érdekében, hogy változtatni lehessen a beszerzési feltételeken. Jelentősen megnőtt az a gázmennyiség, amit el kell adnia a szabadpiaci kereskedőknek, ehhez képest pedig sokkal kisebb a fogyasztás. Érezhető, hogy a kettő együtt komoly feszültséget kelt. Ennek következtében egyre nagyobb a verseny, és az árak is egyre lejjebb mennek. Az árcsökkenést tehát a szabadpiacon maga a verseny generálja, illetve meg is oldja, hiszen soha nem látott verseny mutatkozik manapság. A fogyasztók is egyre tudatosabbak: egyre többen pályáztatnak, igénybe vesznek tanácsadót, így jellemzően több gázkereskedő is verseng a megnyerésükért. Emellett nagy változást hozott tavaly, amikor az MVM a gázpiacra lépett, most pedig az E.ON földgáz nagykereskedelmi üzletágának megvásárlásával a piac tovább formálódik. Utóbbival kapcsolatban még el kell telnie egy kis időnek, hogy fel tudjuk mérni a pontos hatását.
A Főgáz-csoport eredményességét illetően optimisták vagyunk ebben az évben, úgy gondoljuk, hogy nagy erőfeszítésekkel és szerencsével még pozitívak tudunk maradni. Persze ehhez az is kell, hogy a forint árfolyama ne romoljon tovább. A Főgáznak van egy olyan leányvállalata, a Zugló Therm Kft., amelyik hőtermeléssel foglalkozik, és amelynek a kedvezőtlen árszabályozás miatt sajnos megrendült a helyzete. Ezt valamilyen formában konszolidálnunk kell idén, de ennek módja, és ezen keresztül az eredményre gyakorolt hatása még kérdéses. Van még két másik befektetésünk is, egy gázmérőgyár, amely már évek óta pozitív eredményt szolgáltat a társaság számára, illetve nemrég beléptünk a CNG-autózás területére is, ahol pedig érdemi növekedésre számítunk.
P.: A CNG-t tehát valós jövedelemtermelő-képességgel bíró üzleti tevékenységnek tekintik, nemcsak PR-fogásnak.
K.L.: Egyértelműen komoly lehetőséget látunk a földgázalapú közlekedés fejlődésében, ezért is hoztunk létre egy külön leányvállalatot ennek a tevékenységünknek a menedzselésére. Az első lépés, tehát az első budapesti CNG-kút megépítése még valóban inkább csak egy kísérlet volt, de amióta működik, látszik, hogy növekvő igény van rá. Ezért döntöttünk a második kút megépítése mellett, amivel kapcsolatban már igen komoly gazdasági elvárásaink vannak. Megjelentek különböző pályázatok, a tömegközlekedésben is használják a földgázt, az új taxirendelet is sokat segíthet a földgáz közlekedési célú felhasználásában, hiszen a taxik nagy részét le kell cserélni, és akkor már megalapozott döntés lehet CNG-s kocsikat vásárolni. Van még néhány olyan más fejlesztés is a Fővárosban, ahol előtérben van a CNG-s megoldás. A földgáznak jelentős környezetvédelmi előnyei vannak amellett, hogy jelenleg gazdaságilag is előnyösebb megoldást kínál a gépjárművek üzemeltetésére.
P.: Mennyire versenyez a Főgáz a távhővel Budapesten?
K.L.: Egyáltalán nem. Egy-egy olyan esetről tudok csak, ahol versenyhelyzetbe kerültünk a Főtávval, ezek is üzleti ügyfelek voltak. Talán sokan nem tudnak róla, de a jelentős igényeket látva a Főgáz nemrég épületenergetikai tevékenységbe kezdett, hogy segítse fogyasztói fenntartható energiafogyasztását, de ez nem érinti a távhőszolgáltatást. A 10 százalékos rezsicsökkentés természetesen nehezíti ezt a kezdeményezésünket, hiszen az olcsóbb gáz rontja az energiahatékonysági beruházások megtérülését. Több mint száz ajánlatot adtunk ki társasházaknak, amelyek most döntésre várnak, hiszen ha tovább csökken a gázár, akkor adott esetben már egy gázkazán cseréjének gazdasági megtérülése is megkérdőjeleződhet.
P.: Az MVM-E.ON megállapodástól milyen változásokat vár a magyar gázpiacon?
K.L.: A jelenlegi szabadpiaci környezetet jelentősen befolyásolja, hogy ki milyen mértékben tud hozzáférni a nyugat-európai ún. spot forrásokhoz. Komoly versenyelőny mutatkozik abban, hogy ki tud gázt hozni Nyugat-Európából és milyen felárral. Az MVM korábban szabályozói támogatással hozzájutott jelentős mennyiségű határkeresztező kapacitáshoz, aminek az volt a célja, hogy bizonyos fogyasztói szegmenseket - távhő, közintézményi fogyasztók - ezáltal olcsóbb gázellátáshoz lehessen juttatni. Úgy gondolom, hogy idén is ez várható. Azt nem tudjuk, hogy az E.ON-nak mennyi ilyen kapacitása van, de valószínűleg ők is rendelkeznek jelentős nyugati hozzáféréssel, és ha ezt a kettőt összeadjuk, az már egy nagyon kedvező helyzetet teremthet az MVM számára. A tavalyi tapasztalat azonban azt is mutatta, hogy ezeket a forrásokat az MVM felajánlotta kiskereskedők számára is különböző aukciókon, így nem került domináns pozícióba, reméljük továbbra is ez lesz a helyzet.
P.: A Főgáz milyen gázpiaci modellt preferál a 2015 utáni időszakra?
K.L.: 2015 jelentős fordulat lesz a magyar gázpiacon, hiszen lezárulnak a hosszú távú szerződések, megépül a szlovák-magyar interkonnektor, ami által feloldódhat a nyugati betáplálási ponton jelenleg jelentkező kapacitásszűkület, így lehetőség nyílik egy új típusú gázpiaci modell kiépítésére. A kérdésre azonban akkor tudok majd pontos választ adni, ha a szabályozás egyértelművé teszi, hogy hosszú távon milyen szerepet szán az egyetemes szolgáltatásnak. Marad a jelenlegi rendszernél, amelyben egy széles fogyasztói kört kíván megvédeni a piaci hatásoktól, vagy esetleg leszűkíti a kört a ténylegesen rászorulók számára.
Az egyetemes szolgáltatási piac ma jelentős méretű, a kiskereskedők pedig önállóan nem képesek kiszolgálni a piaci valóságtól eltérített árképzés miatt. Amennyiben fennmarad a jelenlegi helyzet, akkor valószínűleg a mostanihoz hasonló, domináns nagykereskedői modell lehet a leginkább várható megoldás.
Amennyiben olyan döntés születik, hogy csak egy szűkebb kört érint a szorosabb szabályozói védelem, illetve kedvezőbb gázár, akkor már a nyitottabb, versenyzőbb piaci modellek is életképesek lehetnek.