Továbbra sem vonzók osztalék alapon az áramszolgáltatók

A korábbi negyedévekben látott csökkenést követően az idei harmadik negyedévben profitnövekedésről számoltak be a hazai tőzsdén forgó áramszolgáltatók, ez azonban nem az iparági környezet javulásának, hanem a cégek eredménykimutatásaiban jelentős részt képviselő részesedési eredmény megugrásának volt elsődlegesen köszönhető. A papírok azonban osztalék alapon továbbra sem tekinthetők vonzónak, legalábbis amennyiben a tavalyi évihez hasonló kifizetési rátákkal számolunk.

Pénteken piaczárást követően publikálták harmadik negyedéves eredményeiket a hazai tőzsdén forgó áramszolgáltatók. A gyorsjelentésekből az derül ki, hogy az Elmű és az Émász is kevesebb villamos energiát értékesített a július-szeptember közti időszakban, mint a tavalyi év azonos időszakában, az előbbinél 10, az utóbbinál pedig 7%-os volt a csökkenés. Mindkét társaság a nem lakossági felhasználás esetében szembesült jelentősebb visszaeséssel, ennek mértéke az Elműnél 18, az Émásznál pedig 16%-os volt.
Az üzleti felhasználók körében mutatkozó forgalomcsökkenést a társaságok a korábbi gyorsjelentésekben is szereplő indokokkal magyarázzák. Az egyik ilyen a Magyar Áramszolgáltató Kft.-hez történő átszerződés: bizonyos ügyféligények rugalmasabb kiszolgálása érdekében a MÁSZ számos üzleti partnert vett, és vesz át a társaságoktól, azonban részét képezi a vállalatcsoportnak, az Elmű és az Émász is 50%-os részesedéssel rendelkezik benne. A másik ok a visszaesésben a gazdasági válság okozta kereslethiány, a termelő-szféra gyengélkedése, valamint a fokozott energia-takarékosság.
A lakossági felhasználók körében minimális mértékben csökkent a villamosenergia-értékesítés az elműnél és az Émásznál is (3-3%-kal), mely mögött a jelentések szerint mögött az éves fogyasztások leolvasás-alapú korrekciója húzódik meg.

Az árak alakulása kapcsán azt lehet elmondani, hogy az egyetemes szolgáltatói szegmensnél 2011. februártól áremelkedés, 2011.július 1-től pedig árcsökkenés történt. Ez a csökkenő értékesítési mennyiséghez hasonlóan negatívan befolyásolta az időszaki árbevételt. A versenypiaci szegmensnél is visszaesett az árbevétel, amit a fogyasztói árak változása mellett szintén a volumencsökkenés magyaráz. A konszolidált árbevétel ennek következtében az Elműnél 8, az Émásznál pedig 5%-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest.

A költségeket mindkét társaság igyekezett kontroll alatt tartani, ez az Elműnek jobban sikerült, itt az üzemi eredményben a bevételekhez hasonló mértékű, 8%-os csökkenés látszik. Az Émász üzemi eredménye viszont ennél némileg nagyobb mértékben, 13%-kal esett vissza. Amit a költségsorok között külön is érdemes kiemelni, az az egyéb üzemi ráfordítások, az energiaszektorra kivetett válságadót ugyanis itt számolják el a társaságok.Ennek következtében az egyéb üzemi ráfordítások az Elműnél 13, az Émásznál pedig 22%-kal emelkedtek.

A számokat ugyanakkor pozitívan befolyásolta, hogy az eredménykimutatásokban jelentős súlyt képviselő részesedési eredmény mindkét áramszolgáltatónál jelentősen emelkedett (az Elműnél 114, az Émásznál pedig 39%-kal).

Mindezek eredőjeként az Elmű időszaki adózott eredménye 8,4 milliárd forintot tett ki, ami 11%-kal magasabb a tavalyi hasonló időszaki értéknél. Az Émász nettó profitja pedig 4,3 milliárd forintra rúgott, ami enyhe, 2%-os növekedést jelent év/év alapon.

A korábbi negyedévekben látott sorozatos profitcsökkenés után ez mérsékelten pozitív hír a befektetőknek, a papírokat ugyanis elsősorban osztalék alapon árazzák. Bár elrugaszkodottnak tűnhet, de ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a negyedik negyedévben mindkét társaság a tavalyi hasonló időszaki nettó eredményt hozza, és a 2010-es évihez hasonló osztalékfizetési rátával számolunk, akkor az Elműtől 1500 forintos, az Émásztól pedig 1037 forintos osztalékot várhatunk, ami a pénteki záróárakkal számolva 7,7, illetve 7,1%-os osztalékhozamot ad. Ez a 8% feletti állampapírpiaci hozamokkal szemben versenyképesnek nem éppen mondható.